Általánosságban elmondható, hogy az adó-vevő egy olyan eszköz, amely egyszerre képes jeleket küldeni és fogadni, míg a transzponder olyan alkatrész, amelynek processzora a bejövő jelek figyelésére van programozva, és előre programozott válaszokkal rendelkezik az optikai kommunikációs hálózatokban.Valójában a transzpondereket általában az adatsebességük és a jel által megtehető maximális távolság jellemzi.Az adó-vevők és a transzponderek különbözőek, és nem cserélhetők fel.Ez a cikk elmagyarázza az adó-vevők és az átjátszók közötti különbséget.
Adó-vevők kontra transzponderek: Definíciók
A száloptikai kommunikációban az optikai adó-vevőket optikai jelek továbbítására és fogadására tervezték.Az általánosan használt adó-vevő modulok üzem közben cserélhető I/O (bemeneti/kimeneti) eszközök, amelyek hálózati eszközökhöz, például hálózati kapcsolókhoz, szerverekhez és hasonlókhoz csatlakoznak.Az optikai adó-vevőket általában adatközpontokban, vállalati hálózatokban, felhőalapú számítástechnikában és FTTX hálózati rendszerekben használják.Sokféle adó-vevő létezik, beleértve az 1G SFP, 10G SFP+, 25G SFP28, 40G QSFP+, 100G QSFP28, 200G és még 400G adó-vevőket is.Különféle kábelekkel vagy rézkábelekkel használhatók nagy távolságú átvitelhez rövid vagy nagy távolságú hálózatokban.Ezenkívül léteznek BiDi optikai adó-vevők, amelyek lehetővé teszik a modulok számára, hogy egyetlen szálon keresztül adatokat küldjenek és fogadjanak, így egyszerűsítik a kábelezési rendszereket, növelik a hálózati kapacitást és csökkentik a költségeket.Ezenkívül a különböző hullámhosszakat egy szálra multiplexelő CWDM és DWDM modulok alkalmasak a WDM/OTN hálózatok nagy távolságú átvitelére.
Az adó-vevő és a transzponder közötti különbség
Mind az átjátszók, mind az adó-vevők funkcionálisan hasonló eszközök, amelyek a teljes duplex elektromos jeleket full-duplex optikai jelekké alakítják.A különbség köztük az, hogy az optikai szálas adó-vevő soros interfészt használ, amely ugyanabban a modulban képes jeleket küldeni és fogadni, míg az átjátszó párhuzamos interfészt használ, amihez két optikai szál modul szükséges a teljes átvitel eléréséhez.Vagyis az átjátszónak jelet kell küldenie az egyik oldalon lévő modulon keresztül, és a másik oldalon lévő modul reagál erre a jelre.
Bár a transzponder könnyen kezeli az alacsonyabb sebességű párhuzamos jeleket, nagyobb a mérete és nagyobb az energiafogyasztása, mint egy adó-vevő.Ezenkívül az optikai modulok csak elektromos-optikai konverziót tudnak biztosítani, míg a transzponderek az egyik hullámhosszról a másikra elektromos-optikai átalakítást tudnak elérni.Ezért a transzponderek két egymás mellett elhelyezett adó-vevőnek tekinthetők, amelyeket nagyobb valószínűséggel használnak nagy távolságú átvitelre olyan WDM rendszerekben, amelyek nem érhetők el hagyományos optikai adó-vevőkkel.
Összefoglalva, az adó-vevők és a transzponderek alapvetően különböznek egymástól funkciójukban és alkalmazásukban.Az optikai átjátszók különféle típusú jelek átalakítására használhatók, beleértve a többmódusú jeleket egymódusúvá, a kétszálast egyszálassá, és az egyik hullámhosszt egy másik hullámhosszúvá.Az adó-vevőket, amelyek csak elektromos jeleket képesek optikai jelekké alakítani, régóta használják szerverekben, vállalati hálózati kapcsolókban és adatközponti hálózatokban.
Feladás időpontja: 2022. augusztus 15